Az ipari társadalmak környezetromboló hatásairól a nyugati (fejlett) világban már az 1950-60-as években élénk társadalmi vita bontakozott ki. A téma köztudatba emelésének mérföldköve Rachel Carlson „Néma Tavasz” (Silent Spring) című, 1962-ben kiadott munkája volt, mely a növényvédőszerek példáján keresztül mutatja be, hogy a kontroll nélküli használat végső soron az ember életét veszélyezteti. A hatvanas években számos egyéb mű is foglalkozott a kérdéssel, a környezetvédelmi mozgalmak megerősödése is erre az időszakra tehető. Az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó mozgalom első eredménye az 1972-ben kidolgozásra került első világméretű program a környezet megóvására, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Stockholmban tartott környezeti konferenciáján.

A folyamat következő elemeként bukkan fel a „fenntarthatóság” vagy a „fenntartható fejlődés” a nemzetközi szakirodalomban. Ennek szélesebb körű ismertséget Lester R. Brown szerzett 1981-ben megjelent, a fenntartható társadalom kialakíthatóságáról szóló könyvével. A kifejezés a köztudatba az ENSZ 1987-es, Brundtland-jelentésével került, amelyben az azóta is leginkább használt definíció is megfogalmazásra került: a fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), amely „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”.

A téma itt már azonban nem csak ökológiai tényezőket említ. A környezet elhasználódásának megakadályozását a gazdasági fejlődés és a társadalmi igazságosság és egyenlőség fenntartása mellett célozza. Ez az a pont, ahol a fenntartható fejlődés fogalma számos értelmezési keretet nyújt, némiképp parttalanná, de mindenképpen nehézzé téve a témáról való gondolkodást: a globális koncepció magyarázatát az említett három „pillér” arányainak tetszőleges megválasztásával minden tudományág, politikai állásfoglalás, irányvonal a saját íze szerint magyarázza a fenntarthatóságot.

Ebből a szempontból a fenntartható fejlődés definíciója hasonlít némileg a „információs társadalom” fogalmára, mely az IKT-eszközök utóbbi egy-két évtizedben tapasztalható robbanásszerű elterjedése kapcsán az ezredfordulóra rendkívül elterjedté vált. A társadalomtudomány mellett a politikai tervezés, az üzleti világ, illetve az írott és elektronikus média is előszeretettel használja, ám ez a széleskörű használat fel is hígította a kifejezést: használatakor szintén egyre több ellentmondáshoz jutunk.

Az ”információs társadalom” eredetileg a társadalomtörténet legújabb szakaszának leíró fogalma, először az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel. Írásban, egy tanulmány címeként 1964 januárjában jelenik meg először: a szerző Jiro Kamishima, de címet a szerkesztő, Michiko Igarashi adja a tanulmánynak. Az első angol nyelvű előfordulás 1970-ből való, ez Yoneji Masuda nevéhez kötődik. A technológiai forradalom hatására aztán a kilencvenes évek közepére a fogalmat egyre inkább a technológiához kötötték, tehát míg fenntartható fejlődés értelme már-már a kezelhetetlenségig kitágult, addig az információs társadalom értelmezése inkább leszűkült.
A két fogalom egymáshoz való viszonyát is leginkább a techno-optimizmus határozza meg. Az IKT-eszközök robbanásszerű terjedésével számos olyan hatást várnak-vártak, melyek megoldást jelenthettek az ökológiai problémákra. Ilyen a távmunka alkalmazásával az ingázás csökkentése, egyéb utazások elkerülése a kapcsolatok „virtualizálása” révén, a papírfogyasztás visszafogása és számos egyéb indok (pl. a dematerializáció), amivel szemben az elektronikus hulladék felszaporodása, az energiafogyasztás megugrása, vagy akár paradox módon a papírfogyasztás növekedése áll. Ezen a területen azonban a kutatások még gyerekcipőben járnak, leginkább adatgyűjtések és elméleti munkák állnak rendelkezésre; ezekről cikkünk folytatásában írunk részletesebben.

Zárásként azonban annyit érdemes elmondani hogy a terjedő technológiai szemlélet mellett az információs társadalom dimenziói nem a technikai részletek (távközlés, számítógépek), hanem az oktatás, a tudomány, az innováció, a gazdaság és a kultúra körül keresendők, és jobban belegondolva a környezetvédelem, a fenntarthatóság legfontosabb kérdései is pontosan ezen területek körül mozognak.

folytatjuk

Legyen Ön az első hozzászóló

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment Tweaked Special Edition v.1.4.6
AkoComment © Copyright 2004 by Arthur Konze - www.mamboportal.com
All right reserved