Számtalan hit és tévhit él az emberekben az infokommunikációs technológiák által okozott egészségi károsodásokkal kapcsolatban. Az egyik ezek közül az agyi működésre gyakorolt negatív hatás mítosza. Az alábbi írásban három példán keresztül próbáljuk cáfolni ezt a közkeletű vélekedést.

 

Az első példa egy amerikai kutatás, amelyet 2010 januárjában ismertettek a dél-floridai Tampa egyetemének orvosai a Journal of Alzheimer Disease című szaklap hasábjain. Az egyetem munkatársai az elektromágneses sugárzás hatását vizsgálták, 100 egéren kísérleteztek. Az egerek egy része fiatal és egészséges példány, míg többségük olyan genetikailag módosított állat volt, amelynek agyában a szindróma tipikus fehérje-lerakódásai (prionok) kimutathatók voltak. Az egereket olyan antenna körül helyezték el, amely a mobiltelefonokra jellemző elektromágneses sugárzást bocsátott ki 918 megahertzes frekvencián naponta kétszer egy órán át, hét-kilenc hónapon keresztül. A 0,25 watt/kilogrammos dózis megfelel annak, ami a fülhöz tartott mobiltelefonból az emberi agyra hat. A fiatal, egészséges állatok agyában a kísérlet során nem alakultak ki a betegségre jellemző prionfehérjék, kognitív képességeik teljesen épek maradtak, sőt az emlékezeti teszteknél  jobban teljesítettek, mint a kísérlet előtt. Az idősebb, már Alzheimer-kórban szenvedő állatok esetében a kutatók megállapították, hogy a több hónapos besugárzás után az agyukban kevesebb fehérje-lerakódás keletkezett és a teszteken épp olyan jól teljesítettek, mint teljesen egészséges társaik.

A kísérlet egyelőre csak egerekre terjedt ki, de az eredmények fontosak lehetnek az emberek számára is az Alzheimer-kór kutatásában. A tévhitek megdöntéséhez azonban már ezek az eredmények is jelentősen hozzájárultak.

A második példát a biokemia.blog.hu oldalon találtuk. A szerző „az internet az agy karbantartója” címmel mutatja be egy – a 2009. okt. 19-én megrendezett Society of Neuroscience konferencián bemutatott – kutatás eredményeit. A vizsgálat alanyai 55 és 78 év közötti önkéntesek voltak. Két, a lényeges demográfiai változók mentén homogén csoportra osztották őket, míg internetezésben való gyakorlottság területén eltérés volt köztük (az egyik csoport naponta használta, a másik csak ritkán). A résztvevőket agyuk feltérképezése után hazaengedték, és utána feladatként kapták, hogy két héten keresztül napi 1 órán át internetezzenek, azaz bizonyos információkat kellett keresniük az világhálón. A kutatók arra jutottak, hogy netezés közben az agy beszédért, olvasásáért, memóriáért és a vizuális képességekért felelős területei aktivizálódtak, fokozott működést jeleztek; illetve megállapították azt is, hogy a két csoport agyi aktivitása a két hét gyakorlás után nagyon hasonlóvá vált, kiegyenlítődött. Az internet használata tehát folyamatos karbantartás az agynak (rövid és hosszú távú memória, logika, vizuális és kognitív képességek), így joggal feltételezhető, hogy (mind közvetlenül, mind közvetetten pl. a komoly játékokon keresztül) az idős kori demencia megelőzésében is fontos szerepe lehet.

A harmadik példa – szemben a fentebb említettekkel – társadalomtudományi kutatásból származik. Kollégáink, az Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány munkatársai által 2009-ben végzett kutatás többek között a hazai időskorú (50+) népesség IKT-eszközökkel kapcsolatos attitűdjeit is vizsgálta. A témánk szempontjából a kutatás egyik legfontosabb eredménye szintén az volt, hogy az időskorú internethasználat és a szellemi aktivitás minden más tényezőnél szorosabban függ össze, azaz a magas szellemi aktivitással jellemezhető idősek (őket úgy definiáltuk, hogy nincs memóriazavaruk, gyakran fejtenek keresztrejtvényt és sokat olvasnak) nagy statisztikai valószínűséggel használják az internetet. Ebben a kutatásban nyitva hagytuk az összefüggés irányát (azaz az ok és okozat kérdését), de a fenti példákkal összevetve egyre valószínűbbnek tűnik az a hipotézis, hogy az internet rendszeres használata fokozza a szellemi aktivitást (és nem fordítva).