Sokakban merül fel a kérdés, miként alakulhat ki akkora bizonytalanság, látszólagos tájékozatlanság a H1N1 vírus elleni oltóanyaggal kapcsolatban, amikor ma soha nem látott bőségben és soha nem látott szabadsággal férhetünk hozzá az információhoz,...

 

...amikor a hagyományos médiumokból is nagyon sok adathoz, gondolathoz férünk hozzá, egymástól ideológiailag nagy távolságban lévő források álláspontját ismerhetjük meg. Amikor az Interneten szintén végtelen sok forrásból tájékozódhatunk, beleértve a független szakértőket, nemzetközi egészségügyi és egyéb szervezeteket, orvosokat épp úgy, mint laikus sorstársakat. Szülőket, akik dilemmában vannak, hogy beoltassák-e a gyerekeiket, vagy se, felnőtteket és időseket, akik dilemmában vannak, hogy vállalható kockázatot jelent-e az oltás. A jelek azt mutatják, hogy ez a soha nem látott információbőség nem vezet magától könnyebb döntéshez. Az pedig kérdés, hogy megalapozottabb döntéshez vezet-e.

A számos lehetséges válasz közül számomra kettő kínálkozik. Az egyik a negatív oldal. Megfigyelhető volt, hogy a bizalmatlanság forrásai, a kétségek, az összeesküvés elméletek gyakorlatilag ugyanazokon a gondolatmeneteken nyugodtak minden érintett országban, csak éppen időbeni eltolódással. Franciaországban a nyáron lényegében ugyanazok az érvek és aggályok fogalmazódtak meg a vakcinával szemben, mint néhány hónapra rá Németországban, vagy azt követően nálunk, Magyarországon. Általában a globalizációval szembeni aggodalmak, az ezekhez kötődő összeesküvés elméletek, a gyógyszergyárak globális és önző hatalma, hatalommal való visszaélésük, amit a nemzeti kormányokkal szemben érvényesíteni képesek. Ezek az attitűdök feltehetőleg mindenképpen hasonlóak lettek volna, de ilyen mértékű uniformitásukat valószínűleg részint az információáramlás globális volta okozta.

A másik válasz a pozitív oldal. Ha megnézzük, mi történt más országokban, és mi a trend ma Magyarországon, azt látjuk, hogy a kezdeti bizonytalanság után győz a beoltás melletti álláspont; de ez a döntés az emberek túlnyomó többségénél kiküzdött, megfontolt és tájékozott döntés. Azután döntenek, vagy változtatják meg korábbi tagadó döntésüket elfogadóra, hogy különböző, egymástól független forrásokból származó szempontokat alaposan fontolóra vettek. Azt hiszem, nem sok ilyen alaposan végig gondolt döntést hoztak az emberek Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ha nem évszázadokban. És ez az információs társadalomnak is érdeme.