Az irányelv mondanivalójának lényege:
- a fehér (ellátatlan), szürke (egyetlen magán szolgáltató) és fekete (többszörös, magáncégek tulajdonában lévő infrastruktúra) területek meghatározása az Újgenerációs Hálózatok szempontjából;
- az állami támogatás elfogadható a fehér területeken, valószínűleg elfogadható a szürke területeken, nem elfogadható a fekete területeken;
- az amszterdami forgatókönyv (közpénz befektetése magánvállalkozásokba, piaci feltételek mellett) elfogadható.
Az irányelv azonban sajnos nem adja meg az Újgenerációs Hálózatok világos meghatározását. Ehelyett ezt állítja: az újgenerációs hálózatok olyan hozzáférési vezetékes hálózatok (az előfizető és a helyi központ között elhelyezkedő hálózat), amelyek részben, vagy egészben optikai részekből állnak, és képesek megnövelt jellemzőjű (például nagyobb sávszélesség) szélessávú hozzáférési szolgáltatást nyújtani, szemben a létező rézvezetékes hálózatokon nyújtott szolgáltatásokkal.
Bár ez jobb, mint az eddig érvényes meghatározás, azért így is komoly bizonytalanságok maradnak. A legfontosabb, hogy a magánbefektető szándékainak megítélése komoly visszaélésekre adhat lehetőséget. A megítélés alapja nem az, amit a befektető tett, vagy tesz, hanem az, amit tenni szándékozik.
Természetesen a puszta bejelentés nem elegendő, megfelelő befektetési terv és részletes alkalmazási térképek is szükségesek, de ezeket könnyű pusztán a szándék demonstrálása céljából megalkotni.
A szürke területeken a monopolhelyzetű távközlési szolgáltatónak csak annyit kell tenni a köztulajdonú (önkormányzati) optikai kábeles infrastruktúra kiépítésnek megakadályozására, hogy bejelenti a szándékát, megbíz egy vállalkozót a szükséges üzleti terv és az új infrastruktúra lefektetéséhez nélkülözhetetlen részletes térképek elkészítéséhez – és három évig nem kell attól tartania, hogy közpénzből vetélytársa támad. Pontosabban bármely önkormányzat, amelyik mégis megkísérli ezt, hosszas, bizonytalan és költséges jogi eljárás elé néz. Ez különösen azokban az országokban problémás, ahol a magáncégek közül csak a monopolhelyzetű szolgáltató az egyetlen, amely képes a megfelelő befektetésekre (nem számítva a közösséget).
Kapcsolódó anyagok:
A hivatkozott uniós irányelv
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.