Rovatunkban már sokszor írtunk arról, hogy az információs technológiák környezetre gyakorolt közvetett és közvetlen hatásai ezen technológiák terjedésével nagy mértékben felértékelődtek. Napjaink gazdasági nehézségei újabb lökést adtak ezeknek a folyamatoknak, ám a fősodorba kerülés mellett egyre inkább nyilvánvalóvá válik: rengeteget kell még tanulnunk ezeknek a hatásoknak a megértésének, mérésének és kihasználásának területén.

 

Május közepén jelent meg egy írás a Guardian-ben, mely azt boncolgatja, hogy vajon az internet működtetése valójában mennyi energiát emészt fel? A válasz: sokat, de hogy valóban mennyit, azt nem tudhatjuk. Számos tényező van, amit figyelembe kell venni (nem csak az adatközpontok, hanem a „fogyasztás”, a továbbítás költségei és így tovább), illetve azt is, hogy – mint ahogy azt már az Infinitben is említettük, de Urs Hölzle is megírta a Google hivatalos blogjában – az új eszközök megtakarításokkal is járnak. Ezek a megtakarítások az IT-iparágban (és egyre inkább más szektorokban, ahol nagy mennyiségben használnak kommunikációs eszközöket) az utóbbi két-három évben egyébként is az érdeklődés középpontjába kerültek, és a hitelválság, valamint az ezzel párhuzamosan kialakuló, a gazdaság átalakítására vonatkozó elképzelések és igények még inkább hangsúlyozzák a téma fontosságát.

A pontos hatásokat, valódi számokat azonban manapság még megbecsülni is nehéz. Az elmúlt időszakban számos, leginkább makroadatokon nyugvó becslés látott napvilágot, amelyek azonban a távoli jövőbe mutatnak és csak bizonyos (bár kétségkívül markáns) tényezőket vesznek górcső alá. A szakértők másik része nem osztja ezt az optimista véleményt, csak annyiban, hogy a hatás valóban jelentős lehet, amennyiben megtörténik és tömeges lesz az új megoldások elterjedése.

Hogy mennyire nehéz az értékelés, és az elemzési szempontok megváltoztatásával mennyire más eredmények fogalmazhatók meg, arra jó példa egy napokban megjelent amerikai kutatás , mely szerint ha más tényezőket, és nem csak a járművek energiafogyasztását vesszük figyelembe, akkor a nagy szennyező-forrásnak tartott légiközlekedés mégsem akkora szennyező. Lévén, hogy nem kell hozzá utakat építeni vagy síneket, mint a közúti és a vasúti közlekedéshez, ami az egész életciklust tekintve jóval inkább megemeli ez utóbbi közlekedési módok szennyező hatását. Természetesen ez a kutatás (nem lebecsülve a szerzők eredményeit, mivel a szélesebb körű értelmezés felé mozdultak el) csak szemléltetésnek jó. Újabb tételek bevonásával az eredmények akár ismét visszájára is fordulhatnak.

Értékelni pedig van mit, hiszen a cégek és a háztartások, de a kormányzat is újabb és újabb gyakorlatokat vezet, be termékeket használ, amelyek döntő hatással vannak a mindennapi életre – és ezen keresztül az energiafogyasztásra is. Május végén a már említett tendenciák hatására is az OECD nagyszabású konferenciát tartott az IKT-eszközök és a környezet, illetve a klímaváltozás kapcsolatáról a dániai Helsingørban (a konferencia előadásai megtekinthetők online). A rendezvény zárszavában elhangzott, hogy a zöld IT-politikák eddig nem nyertek elég teret, ami a gazdasági krízissel megváltozhat. A kétnapos tanácskozás során ismét bebizonyosodott, hogy hatalmas a potenciál az IKT-eszközökben, ami a mindennapok környezetbarátabb működését jelenti. A fő üzenet azonban az volt, hogy ideje valójában megmérni ezeket a hatásokat; az első és legfontosabb lépés lefektetni a terület főbb kutatási irányvonalait, mivel az már többé-kevésbé világos, melyek azok a részterületek, ahol a legnagyobb változás érhető el, majd el is végezni a vonatkozó kutatásokat.

Ezeket a részterületeket a konferencián külön szekciókban tárgyalták meg a téma szakértői:

1. Az életciklus-elemzések (Life Cycle Assessment) támogatása: az életciklus-elemzések reális adatokat szolgáltathatnak az IKT-eszközök valós energiafelhasználásáról, ugyanakkor alapot nyújthatnak az összehasonlításra, további elemzések elvégzéséhez. A hosszabb életciklus nem csak a környezeti dimenziókban jelenthet előrelépést, hanem szociális és gazdasági értelemben is.

2. Tiszta technológiák az élhető városokért: az ember okozta széndioxid-kibocsátás jelentős része kapcsolódik a városokhoz. A városi közlekedés alakításában, optimalizálásában komoly szerep juthat az informatikának, de a digitálisváros-elképzelésekben is érvényre kell juttatni a fenntarthatóság szempontjait. Városi környezetben a szenzorok, érzékelők és az egymással kommunikáló eszközök (a „Dolgok Internete”) segíthetnek az energiahatékonyság elérésében.

3. Szennyezés-csökkentés, erőforrás-menedzsment: a globális környezeti változások követéséhez szintén elengedhetetlenek a modern technikai eszközök, melyek a komplex rendszerek elemzésében is döntő szerepet játszhatnak, olyan problémákat megcélozva, mint a biodiverzitás megőrzése vagy a vízbázis-gazdálkodás. A nemzetközi együttműködés, az adatbázisok (illetve a valós idejű adatgyűjtés és -megosztás), a modellek interdiszciplináris használata, a kutatások koordinálása szintén drasztikusan hatékonyabbá tehetők.

4. Innováció és viselkedésbeli változások: a fenntarthatóság egyik alappillére bizonyos szokások, fenntarthatatlan gyakorlatok megváltoztatása. Ebben is komoly szerep jut az IKT-eszközöknek, mivel az átláthatóságot és a mérhetőséget biztosítják.  A fenntarthatóság felé történő lépések során a szervezeteknek és az egyéneknek is változtatniuk kell számos területen, ehhez a minták, a jó gyakorlatok felmutatásában, elterjesztésében is használhatók a digitális csatornák.

5. Az IKT-szektor, amely más iparágakhoz képest a „tisztábbak” közé sorolható, önmagában is sokat tehet saját termékei és eljárásai környezetbarátabbá tétele érdekében.

6. A fenntartható fogyasztás támogatása: az internet és az IKT-eszközök segíthetnek az egyének ökológiai lábnyomának csökkentésében. A fenntartható fogyasztás fogalma és gyakorlata ma még nem elterjedt, viszont párosítható lenne az információs technológiák és bizonyos szolgáltatások terjesztésével/terjedésével.

7. Intelligens alkalmazások: az energiagazdálkodásban, az intelligens épületek vonatkozásában és sok más téren bevezethetők olyan alkalmazások, amelyekben nagy lehetőségek rejlenek. Nem árt ugyanakkor szem előtt tartani, hogy ezek az alkalmazások egyelőre leginkább a fejlett országokban terjedhetnek el.

8. Kormányzati szerepvállalás: a kormányzatnak komoly szerepe van a zöld informatikai megoldások terén, és nemcsak a példamutatás, hanem az alapkutatások támogatása, valamint az infrastruktúra-fejlesztések terén.

(folytatjuk)