|
Az elmúlt időszak robbanásszerű terjedésének köszönhetően az információs- és kommunikációs eszközök (laptopok, PC-k, mobiltelefonok, adatközpontok, hálózatok) által okozott emisszió, illetve az ezekhez az eszközökhöz köthető szénlábnyom a különböző becslések szerint már elérte a komoly szennyezőnek tartott légiközlekedés kibocsátásának mértékét, és várhatóan az elkövetkezendő években tovább növekszik majd. Egy elemzés szerint azonban az IKT-terjedés jóval nagyobb hasznot is hajthat a környezet szempontjából, mint amekkora veszélyt rejt magában.
Az elmúlt években megszaporodtak azok a becslések, statisztikák és kutatási beszámolók, amelyek szerint az infokommunikációs eszközök gyártása, valamint működtetése (beleértve az információs hálózatokat, illetve magát az internetet is) egyre több energiát emészt fel. A személyi számítógépek, laptopok, mobiltelefonok, távközlési hálózatok már most mintegy két százalékkal részesülnek a világ üvegházgáz-kibocsátásából, és ez a részesedés 2020-ig még tovább növekedhet. Ezt a trendet megerősíti legutóbbi kutatására hivatkozva Giulio Boccaletti, Markus Löffler és Jeremy M. Oppenheim, ám a McKinsey Quarterly-ben megjelent cikkük arra hívja fel a figyelmet, hogy ezen eszközök elterjedésével jóval nagyobb megtakarítások (és ezzel egyidejűleg szénlábnyom-csökkenés) is elérhetőek lehetnek. A szerzők - akik öt területen vizsgálták a csökkenés lehetőségeit - szerint 2020-ra az IKT-eszközök terjedésével 7,8 gigatonnával (azaz 7,8 milliárd tonnával) kevesebb kibocsátás lenne elérhető, ami a jelenlegi kibocsátás 15 százalékának felel meg, illetve ötszöröse annak az emelkedésnek, amit ezen eszközök további terjedése okoz ugyanilyen időintervallumban.
A szerzők a 2020-as év szénlábnyomának kalkulációjához a 2002-es és a 2007-es év adatait használták, figyelembe véve az IKT-eszközök gyártásához, működtetéséhez és szállításhoz szükséges energiát. Az eszközök számának növekedésénél az ágazati előrejelzéseket vették figyelembe, ez alapján határozták meg a jövőbeni energiahasználatot, korrigálva azt az energia várható hatékonyabb felhasználásával (amely iránti törekvések ma az iparág talán leginkább szem előtt tartott fejlesztési irányai).
Jelenleg az IKT-eszközök gyártása és működése 0,86 gigatonna emisszióval jár világviszonylatban. Ez a szám várhatóan tovább növekszik, hiszen nap mint nap találkozunk a számítókapacitás, az adattárolás és a kommunikáció növelésének igényével. 2020-re ezért Boccaletti és munkatársai szerint két százalékról három százalékra, 1,54 gigatonnára emelkedik majd az ehhez köthető kibocsátás mértéke. A mindössze egy százalékos változás valószínűleg nagyban köszönhető lesz az energiahatékonyság irányába mutató fejlesztéseknek mind az eszközök, az alkatrészek, mind pedig az adatközpontok terén. Az is látható azonban, hogy ezen erőfeszítések sem tarthatnak lépést az eszközök terjedésével, azaz a hatékonyságnövelést túlszárnyalja a számbéli gyarapodás.
A terjedés elsősorban a fejlődő országokban lesz jelentős, illetve olyan államokban, mint Kína vagy India. Jó példa erre a személyi számítógépek gyártásából és használatából származó gázkibocsátás, mely az elkövetkező 12 évben megduplázódik majd, leginkább annak köszönhetően, hogy az említett országokban a középosztály számára is elérhetővé válnak ezek az eszközök. A legnagyobb növekedés nem meglepő módon a már ma is energiatemetőnek számító adatközpontokhoz kapcsolódik majd. A számítások szerint 2002 és 2020 között ezen központok szénlábnyoma az ötszörösére növekszik majd, a valamennyi szektorban tapasztalható igénynövekedés hatására.
(folytatjuk)
 Kedvencekhez (73) |  Idézés a honlapján
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon. Powered by AkoComment Tweaked Special Edition v.1.4.6
AkoComment © Copyright 2004 by Arthur Konze - www.mamboportal.com
All right reserved |
