A kutatás eredményei azonban egy viszonylag ritkán említett konklúzióhoz is vezettek: az infokommunikációs eszközök használatával jóval nagyobb mértékben csökkenthető a kibocsátás a gazdaság egészének a szintjén, mint amekkora az előbb bemutatott növekedés. A szerzők ezen eredménye négy terület – építőipar, energiaipar, szállítás, gyártás – átfogó elemzése alapján született, szektoronként felhasználva egy-egy olyan jelentős tényezőt, amely hosszabb távon komoly csökkenést eredményezhet. A csak ezekre a területekre szorítkozó számítások alapján elmondható, hogy 2020-ra 7,8 gigatonnával lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását az IKT-eszközök segítségével.

A szerzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az igazi hatékonyság-növekedéshez a nagymérvű elterjedésre van szükség, például igazi eredmény több millió épület energiaháztartásának optimalizálása révén érhető el, amikor az automatizmusok által nyújtott kis előnyök könnyen és hatékonyan érhetők el és adódnak össze. A gyártás területén a motorizált rendszerek hatékonyabbá tételével például csak Kína gyáraiban Hollandia éves kibocsátási szintjének megfelelő mennyiséggel lehetne csökkenteni az emissziót.

Az energiaszektorban a hálózatok különböző pontjain elhelyezett szenzorok hatékonyabban tájékoztathatnak az aktuális igényekről, segítve így a jobb energia-kiosztást, csökkentve a veszteségeket. Egy indiai példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő eszközökkel monitorozott hálózaton a szállításból és az elosztásból adódó veszteségek 15 százalékkal csökkenthetők. Mivel az elektromosság az emisszió egyik legfőbb forrása, elmondható, hogy világszinten akár 2,03 gigatonna kibocsátás-csökkentés is elérhető lenne éves szinten csak ezen a területen, amely lefordítva 61 milliárd euró megtakarításával egyenértékű.

Az intelligens szállítási rendszerek, elsősorban a kamionközlekedés racionalizálása szintén jelentős tényező lehet, különösen, ha tudjuk, hogy az európai szállítmányozási cégek több mint fele hat járműnél kevesebbel rendelkezik, és a szétaprózódottság miatt a kihasználtság jelenleg közel sem ideális.  De az épületekbe telepített, a világítást, a fűtést és a szellőzést koordináló eszközök is komoly megtakarítást eredményezhetnek – a becslések szerint az amerikai irodaházak energiaszámláit harmadával lehetne csökkenteni ily módon.

A cikk végezetül sorra veszi azokat a terülteket is, amelyek legtöbbször megjelennek az információs társadalom kedvező környezeti hatásaival foglalkozó írásokban: az „anyagtalanítás” lehetőségeit a távmunka, a videokonferenciák, az internetes vásárlás és a fizikai adathordozók (papír, CD, DVD) kiváltásán keresztül. A szerzők szerint messze itt várható a legkisebb hatás: mindössze 0,5 gigatonnával csökkenthető a kibocsátás ezen eszközök alkalmazásával.

Ebből az eredményből is látható, hogy jóval tágabb elemzésre van szükség, ha az IKT-eszközök környezetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. A most ismertetett eredmények szerzői is megállapítják, hogy a ma bevettnél jóval szélesebben állapították meg vizsgálódásuk kereteit, ugyanakkor a lehetséges hatásoknak még így is csak pár összetevője került be a számításokba. Az is egyértelmű, hogy mind az iparág szereplőinek, mind a gazdaság egészének, valamint a kormányzatoknak is lépéseket kell tenniük, ha ki szeretnék aknázni ezeket az előnyöket, és ez mindenkinek jól felfogott érdeke.

Kapcsolódó anyag:

Zöldebb, mint hinnénk

Legyen Ön az első hozzászóló

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment Tweaked Special Edition v.1.4.6
AkoComment © Copyright 2004 by Arthur Konze - www.mamboportal.com
All right reserved