A komoly játék szóösszetétel első hallásra oximoronnak is vélhető, de jelen esetben – a vitathatatlan lírai áthallás ellenére – nem költői szóképről van szó, hanem a számítógépes játékok azon fajtájáról, amelyek elsődleges feladata a könnyed oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

Az egységesítő komoly játék kifejezés csak 2002-ben született meg, az addigi ilyen szoftvereket számos megnevezéssel illették: oktató játékok, szimulátorok, edugames. A komoly játék kifejezés azért a legelfogadhatóbb, mert magában foglalja az összes ágazatot, megjelenési formát és a teljes asszociációs mezőt is (nem csak szoftverek, hanem kontrollerek stb.).

Komoly játékoknak azokat hívja a szakirodalom, amelyeket elsődleges szórakoztató funkciójukon túl más területen is lehet alkalmazni. Bizonyos helyzetekben egy amúgy nem ilyen céllal tervezett alkalmazás is betöltheti komoly játék szerepét, sőt, napjainkban ez a gyakoribb jelenség, egyszerűen azért, mert alig van ilyen célokra fejlesztett játék. Például a történelmi stratégiai játékokat alapvetően szórakozás céljából fejlesztették, ám bizonyított a sikerük az oktatásban is, ugyanígy, pl. a Wii is a könnyű műfajból tudott átlépni a fizikai rehabilitáció területére.

A számítógépes játékok persze nem csak az oktatás, nevelés terén hasznosíthatóak: bebizonyosodott, hogy a képességek, készségek fejlesztésében, az egyéni és a társas életminőség növelésében, az üzleti szférában, a munkaerőpiacon, a könyvtárakban, a kutatás-fejlesztés területén, az orvosi munkában, a gyógyítás kiegészítéseként, fogyatékosok életkörülményeinek támogatására, katonai és repülési gyakorló helyzetekben, sportban, a katasztrófavédelemnél is alkalmazhatók. A termelésben tipikusan a monotóniatűrés javítására és a kreativitás fejlesztésére veszik igénybe. Néhány éve pedig megjelent a nagyvállalatok kommunikációs palettájának színesítéseként is, közönségkapcsolatok erősítésére.

A komoly játékokon belül külön csoportot alkotnak a politikai, társadalompolitikai célzatúak. Ahogyan más típusú játékok, úgy a politikaiak esetében is igaz, hogy – a platform jellegének köszönhetően – több funkciót képesek egyidőben ellátni: alkalmasak a politikával, a politikai rendszerrel kapcsolatos ismeretek átadására, szórakoztatnak, aktivitásra ösztönöznek és fontos szerepük lehet a politikai szocializációban, a tudatosság kialakításában.

A politikai játékok megrendelői olyan szervezetek, amelyek alaptevékenysége is a politikai neveléshez, az állampolgári tudatosság megteremtéséhez, vagy egy társadalmi, globális problémakör tudatosításához kötődik. Ezek a szervezetek általában nem-kormányzati szervek, alapítványok vagy éppen állami pénzből működő intézmények, mint a németországi, tartományi és szövetségi szinten is megtalálható „politikai képzési központok“. A demokratikus politikai nevelés egyik alapelve, hogy nem indoktrinál, vizsgáztat, kikérdez, hanem kézségeket kíván fejleszteni, a társas viselkedésre, demokratikus vitára nevel. Ebből következik, hogy a politikai nevelés elsősorban indirekt eszközökkel él. A rendelkezésére álló szemléltető eszközök, csoportjátékok, csoportos tapasztalatcsere segítségével a benyomások az egyénben főnek demokratikus egytálétellé, kinek-kinek a maga ideológiai ízlése szerint.

Politikai tulajdonképpen minden játékzsáner lehet, a legegyszerűbbek a kvízszerű kérdezős-válaszolós játékok, de találkozhatunk kirakóssal is. Mivel ezek gyakran a politikai oktatásban használt hagyományos játékok számítógépes változatai, így a legautentikusabb komoly játéknak a szimulátorok tekinthetők. A politikai szerepjáték lényege, hogy a játékos az azonosulás révén olyan tapasztalatokat szerezzen, amelyek segíthetik a társadalmi folyamatok holisztikus megértésében, egy csoport problémáinak az átérzésében. A számítógépes szimulátorok olyan összetett környezetet képesek generálni, amelyek nem hasonlíthatóak össze egy osztályteremben folyó szimulációs játékkal. A legismertebb ilyen politikai szimulátor a „Darfur is Dying“, egy online játszható szimulátor, ahol egy menekülttábor lakóinak a mindennapjaival ismerkedhetünk meg. Az egyik – választható nemű és korú – táborlakó bőrébe bújva kell gondoskodnunk a tábor normális működéséről, meg kell találnunk az optimális étel-fejadagot vagy vizet kell hordanunk több kilométer távolságból, miközben el kell bújnunk a portyázó katonák elől.

A számítógépes játékok elsősorban azért bizonyulnak alkalmas eszközöknek, mert maga a politikai nevelés is könnyű műfaj, a foglalkozások játékos, kötetlen formában, közösségben folynak. A közösségiség hiánya azonban ma még a politikai játékok gyengéjének tekinthető, de előrevetíti azok fejlődési irányát is: a jövőben valószínűsíthetően gyakrabban fogunk találkozni online, több játékossal játszható politikai játékokkal.

Legyen Ön az első hozzászóló

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment Tweaked Special Edition v.1.4.6
AkoComment © Copyright 2004 by Arthur Konze - www.mamboportal.com
All right reserved